Tartalom
Bőség (főnév)
A teljesség állapota. Először a közepén tanúsítottákth század.page = 10
Bőség (főnév)
Bőség (főnév)
Túlteljes teltség vagy elegendő elégség; gazdagság; bőséges ellátás; feleslegesség; plentifulness. Először 1350 és 1470 körül tanúsították.
Bőség (főnév)
Jólét; bőség; bőséges források. Először 1350 és 1470 körül tanúsították.
Bőség (főnév)
Valami gyakorisága, mennyisége, aránya egy adott környezetben vagy mintában. Először a késő 19-ben tanúsítottákth század.
Bőség (főnév)
Ajánlat, hogy kilenc vagy annál több trükköt készítsen a solo whistben. Először a késő 19-ben tanúsítottákth század.
Bőség (főnév)
Túlteljes teltség; elegendő elegendő; nagyon sok; gazdagság; bőséges ellátás; feleslegesség; vagyon: - szigorúan csak a mennyiségre alkalmazható, de néha a számot használják.
Bőség (főnév)
nem megfelelő mennyiség vagy készlet tulajdonsága;
"a bőség korában"
Bőség (főnév)
(fizika) egy elem egy adott izotópjának atomszámának a jelenlévő izotópok teljes számához viszonyított aránya
Bőség (főnév)
(kémia) egy elem teljes tömegének aránya a földkéregben a földkéreg teljes tömegéhez viszonyítva; százalékban vagy millió részben kifejezve
