Tartalom
- Fő különbség
- Actin vs. Myosin
- Összehasonlító táblázat
- Mi az Actin?
- Mi a Myosin?
- Főbb különbségek
- Következtetés
Fő különbség
Az aktin és a miozin közötti fő különbség az, hogy az aktin fehérje az izom és más sejtek összehúzódó tulajdonságainak vezető szállítója, míg a miozin motorként működik, és az adenozin-trifoszfátot (ATP) hidrolizálja, hogy az energiát olvassa le oly módon, hogy a miozin rost mozog egy aktinszál mentén, elindítva a két szálat, hogy elcsúszjanak egymás mellett.
Actin vs. Myosin
Mind az aktin, mind a miozin fizikai és enzimatikus szerepet játszik az izmok összehúzódásában és az intracelluláris motilitásban. Az aktin mind az A, mind az I. sávban jelen van, míg a miozin a szarométer A sávjában van jelen. Az aktin vékonyabb (0,005 mn), de rövidebb (2,6 mn) szálakat tartalmaz, míg a miozin vastagabb (0,01 mn), de hosszabb (4,5 mn) szálakat tartalmaz. Az aktinban nincsenek kereszthidak, sima felületen léteznek, de kereszthidak vannak a miozinban, durva felületen élve. Az aktin sokkal több, mint a miozin-szálak, ezek közül hat körülveszi az egyes miozin-szálakat, de a miozin száma kevesebb, mint az aktin-filamentáké. Az aktinszál egyik végén szabad, a másik végén pedig a Z-vonalhoz kapcsolódik, másrészt a miozinszál mindkét végén nyitva van. Az aktin 3 fehérjéből áll, mint például aktin, tropomyosin és troponin, míg a myosin 2 proteinből áll, mint a myosin és meromyosin. Az aktinszál az izmok összehúzódásakor H-zónába csúszik, de az izom összehúzódása során a miozin nem csúszik.
Összehasonlító táblázat
| aktin | A miozin |
| Fehérje, amely vékony összehúzódó szálakat képez az izomsejtekben | Fehérje, amely az izomsejtekben a vastag zsugorodó szálakat képezi |
| A rostok mérete | |
| Vékony (0,005 μm) és rövid (2 - 2,6 μm) izzószál | Vastag (0,01 μm) és hosszú (4,5 μm) izzószál |
| Elhelyezkedés | |
| Jelen van az A és az I zenekarokban | Jelen van egy sarkomer együttesében. |
| Szabályozó fehérjék | |
| Tropomyosin és troponin | Meromyosin |
| Felület | |
| Sima | Durva |
| Kereszt hidak | |
| Kereszthidak nincsenek jelen | Kereszthidak vannak jelen |
| Szám | |
| Nagy számban | Hat aktinszálonként egy miozinszál keletkezik. |
| Csúszó | |
| Csúsztasson a H zónába a kontrakció során | Ne csúszjon összehúzódás közben |
| Véget ér | |
| Ingyenes az egyik végén | Mindkét végén szabad |
Mi az Actin?
Az aktin olyan fehérjét tárgyal, amely vékony összehúzódó szálat képez az izomsejtekben. Ez a leggazdagabb protein az eukarióta sejtekben. Az aktin hihetetlenül konzerváló fehérjét tartalmaz. Az aktin két formája monomer és rostos. Fizikai körülmények között a monomer könnyen polimerizálódik, hogy filamentumokat képezzen az ATP-ből származó energia felhasználásával. Az aktinszálak polimerizációja az izzószál mindkét végén megindul; a polimerizáció aránya nem egyenlő mindkét végén, és veleszületett polaritást eredményez az izzószálban. A tropomyosin és a troponin viszonya stabilizálja az aktin filamentumot. A sejt jellege és mozgása az aktinszálaktól függ. Az aktin filamentumok központi szerepe egy sejt aktív citoszkeletonjának kialakítása. A citoszkeleton fizikai támogatást nyújt, és összekapcsolja a sejtet a környezetével. Az aktin szálak részt vesznek a filopodia és a Lamellipodia fejlődésében, amelyek elősegítik a sejt motilitását. Az aktin szálak segítenek az organellák szállításában a lányos sejtekben a mitózis során. Az izomsejtekben lévő vékony szálak keveréke erőket generál, támogatva az izmok összehúzódását.
Mi a Myosin?
A miozin olyan fehérjét tárgyal, amely az izomsejtekben vastag összehúzódó szálakat képez. A miozin fizikai és enzimatikus szerepet játszik az izmok összehúzódásában és az intracelluláris motilitásban. Az összes miozin molekula egy vagy két nehéz láncot és sok könnyű láncot tartalmaz. Három domén azonosítható ebben a fehérjében: fej, nyak és farok. A fej területe kör alakú, aktint és ATP-kötő helyeket tartalmaz. A nyaki régió α-spirális. A farok csaknem háromszáz miozin-molekulát tartalmaz a vastag filamentum tengelyéből. A miozin olyan fehérjék egycsaládja, amelyek rögzítik az aktint, hidrolizálják az ATP-t, és a legtöbb az izomsejtekben található. Ezen molekulák miozinfejei kifelé fejlődnek a vékony szálak felé, mint egy evezős csónak evezői. A farokhely a különböző molekulák kötési helyeit tartalmazza. 18 miozin osztály van. Tizenhárom különféle típusú miozin azonosíthatja I, II, III, IV miozinként. A miozin, melyet a hólyagok szállításában veszek részt. A Myosin II felelős az izmok összehúzódásáért. Az izmok összehúzódását a csúszószál elméletként írják le. A vékony aktinszálak sűrű miozinszálakon át csúsznak, feszültséget okozva az izomban. Mindegyik vastag miozinszálat vékony aktinszálak veszik körül, és mindegyik vékony szálat vastag szálak veszik körül. Ezeknek az izzósávoknak a többsége alkotja az izomsejt funkcionális részét.
Főbb különbségek
- Az aktin olyan fehérjét jelent, amely vékony összehúzódó szálat képez az emberi izmokban, míg a miozin olyan fehérjére utal, amely az izomsejtekben vastag összehúzódó szálakat képez.
- Az aktin vékony (0,005 μm), rövid (2 - 2,6 μm) izzószálat készít, míg a miozin vastag (0,01 μm), hosszú (4,5 μm) izzósrészt készít.
- Az aktin szálak tropomyosint és troponint tartalmaznak, míg a miozin filamentumok meromyosint tartalmaznak.
- Az aktin szálak az A-ban vannak, az I-sávokban viszont a miozin-szálak a sarkomer A-sávokban vannak jelen.
- Az aktin szálak nem képeznek kereszthidakat, másrészt a miozin szálak kereszthidakat építnek.
- Az aktinszálak külseje sima, de a miozinszálak felülete durva.
- Az aktin filamentumok száma sok, míg hat aktin filamentánként egy miozin szál fordul elő.
- Az aktin szálak egyik végén mentesek, míg a miozin szálak mindkét végén mentesek.
- Az aktin szálak összehúzódáskor a H zónába csúsznak, de a miozin szálak nem csúsznak összehúzódáskor.
Következtetés
A vita fölött azt a következtetést vonja le, hogy az aktin és a miozin kétféle fehérje, amelyek összehúzódó szálakat képeznek az izomsejtekben. Az aktin vékony és rövid szálakat, míg a miozin vastag és hosszú szálakat készít. Mind az aktin, mind a miozin jelen van az eukarióta sejtekben, képezik a citoszkeletont és részt vesznek a molekulák mozgásában.
