Tartalom
- Fő különbség
- Kiegészítő polimerizáció vs kondenzációs polimerizáció
- Összehasonlító táblázat
- Mi az addíciós polimerizáció?
- Példa
- Mi a kondenzációs polimerizáció?
- Példa
- Főbb különbségek
- Következtetés
Fő különbség
Az addíciós polimerizáció és a kondenzációs polimerizáció közötti fő különbség az, hogy az addíciós polimerizáció az addíciós polimerek előállítására vonatkozik olefin monomerek hozzáadásával bármilyen melléktermék előállítása nélkül, míg a kondenzációs polimerizáció a kondenzációs polimerek előállítására utal. kétféle monomer intermolekuláris kondenzációja melléktermékek előállításával.
Kiegészítő polimerizáció vs kondenzációs polimerizáció
Ezen túlmenően a polimerizáció során a monomerek többszörös kötésekkel, például kettős vagy hármas kötésekkel rendelkeznek, míg a kondenzációs polimerizáció során a monomereknek két funkcionális csoportja van, amelyek lehetnek azonosak vagy eltérőek. Az addíciós polimerizáció addíciós polimerek képződését eredményezi, míg a kondenzációs polimerizáció kondenzált polimerek képződését eredményezi. Az addíciós polimerek nem termelnek melléktermékeket, míg a kondenzációs polimerizáció melléktermékeket eredményez. Az additív polimerizációval polimereket állítunk elő, amelyeknek molekulatömege a monomerek molekulatömegének integrált szorzója, míg a kondenzációs polimerizáció eredményeként polimert kapunk, amelynek molekulatömege nem a monomerek molekulatömegének integrális szorzata. Az additív polimerizáció nagy molekulatömegű polimereket hoz létre egyszerre, míg a kondenzációs polimerizáció polimereket eredményez, amelyek molekulatömege gyorsan növekszik. Az addíciós polimerizáció mindig hőre lágyuló műanyagokat eredményez, míg a kondenzációs polimerizáció mindig hőszigeteket eredményez. Az addíciós polimerizáció homo-láncú polimereket eredményez, míg a kondenzációs polimerizáció hetero láncú polimereket eredményez. Ezen túlmenően a polimerizáció során Lewis bázisok vagy savak vagy radikális iniciátorok katalizátorként, míg kondenzációs polimerizáció, ásványi bázisok vagy savak katalizátorként működnek. Az addíciós polimerizáció eredményeként az addíciós polimereket olefines monomerek hozzáadásával állítják elő, míg a kondenzáció eredményeként a kondenzált polimerek két különböző monomer kondenzációjával állnak elő.
Összehasonlító táblázat
| Kiegészítő polimerizáció | Kondenzációs polimerizáció |
| Az addíciós polimerizáció addíciós polimerek előállítását jelenti olefin monomerek hozzáadásával bármilyen melléktermék előállítása nélkül. | A kondenzációs polimerizáció a kondenzációs polimerek előállítására utal, kétféle monomer intermolekuláris kondenzációjával, melléktermékek előállításával. |
| By-Products | |
| Ne állítson elő melléktermékeket | Melléktermékeket állít elő |
| Fajta polimerek | |
| Kiegészítő polimerek | Kondenzált polimerek |
| Molekuláris tömeg | |
| A termék molekulatömege megegyezik a monomerek molekulatömegének integrált szorzójával | A termék molekulatömege nem egyenlő a monomerek molekulatömegének integrált szorzójával |
| Funkcionális csoportok | |
| Több kötvény, például kettős vagy hármas kötések | Legalább két azonos vagy különböző típusú funkcionális csoport a monomerekben |
| Egyfajta lánc | |
| Homo láncot állít elő | Heteroláncot állít elő |
| katalizátorok | |
| Lewis-bázisok vagy savak, radikális iniciátorok stb. | Ásványi bázisok vagy savak |
| Másik név | |
| Lánc növekedési folyamat | Lépés a növekedési folyamat |
Mi az addíciós polimerizáció?
Az addíciós polimerizáció a láncnövekedés folyamata, amely során az azonos típusú monomerek olefin monomerek hozzáadására vonatkoznak. Ez az eljárás, melyben nem állnak elő melléktermékek. Ezen túlmenően a polimerizáció során a monomerek többszörös kötésekkel rendelkeznek, például kettős és hármas kötésekkel. A polimerek molekulatömege a monomerek molekulatömegének integrált többszöröse. Az additív polimerizáció homo-láncot is eredményez. Ezen túlmenően a polimerizáció, Lewis bázisok vagy savak, radikális iniciátorok katalizátorként működnek. Ezen túlmenően a polimerizáció során a termékek egyszerre nagy molekulatömegűek. Ezenkívül előállítja az addíciós polimereket. Ebben a folyamatban több kötés, például kettős kötés vagy hármas kötés először szakad meg, és a folyamat tovább halad. Számos eljárás tartalmaz polimerizációt, például szabadgyök-mechanizmus, ionos mechanizmus és koordinációs mechanizmus. Ezekben a reakciókban a monomereknek telítetlennek kell lenniük. Ebben az eljárásban minél hosszabb a reakcióidő, annál magasabb lesz a hozam. Az addíciós polimerizáció mindig a hőre lágyuló műanyagokat eredményezi. Ebben a folyamatban a monomerek egymáshoz adódnak, hogy hosszabb láncokat képezzenek. Ebben az eljárásban a többszörös kötések lebontódnak és kovalens kötéseket képeznek a szomszédos monomerekkel. Ezen túlmenően a polimerizáció mindig alkéneket és alkinek monomereket foglal magában. Ehhez két azonos típusú molekulára van szükség. Ez egy gyors folyamat.
Példa
PVC, polietilén, polivinil-acetát stb.
Mi a kondenzációs polimerizáció?
A kondenzációs polimerizáció az a növekményes folyamat, amelyben a különféle típusú monomerek kondenzáción mennek keresztül, és előállítják a kondenzált polimereket. Ez a mellékpolimerek képződésének egyik fajtája. Kondenzált polimerizáció során legalább két azonos vagy különféle típusú funkcionális csoport van jelen lényegében a monomerekben. A polimereknek a molekuláris terméke van, amely a monomerek molekulatömegének integrált szorzója. A kondenzációs polimerizáció a hetero láncot is előállítja. A kondenzációs polimerizáció során az ásványi bázisok vagy savak katalizátorként működnek. A kondenzációs polimerizáció során a termékek molekulatömege könnyen megnövekszik. Ebben a folyamatban számos más eljárás is részt vesz, mint például a poliamid képződés stb., Amelyben a funkcionális kondenzációs reakción megy keresztül, kisebb melléktermékekként, például víz, sósav stb. Molekulák felszabadulásával. egy funkcionális csoport elengedhetetlen eleme a kondenzációs folyamatnak. A kondenzációs polimerizációban a hosszabb reakcióidő nagyon fontos a magas hozamok előállításakor. Kondenzált polimereket állít elő. A kondenzációs polimerizációval a termosetek készülnek. Ebben a folyamatban a szomszédos kovalens kötéseket hoznak létre egymással. Ez a folyamat két különféle monomert igényel. Ez egy nagyon lassú folyamat.
Példa
Fehérjék, szénhidrátok, epoxigyanták stb.
Főbb különbségek
- Az addíciós polimerizáció mindig az addíciós polimereket eredményezi, míg a kondenzációs polimerizáció mindig a kondenzált polimereket hozza létre.
- Az addíciós polimerizáció mindig a hőre lágyuló anyagot hozza létre, míg a kondenzált polimerizáció mindig a hőreagenseket hozza létre.
- Az addíciós polimerizáció az az eljárás, amelyben a monomerek telítetlensége elengedhetetlen, míg a kondenzációs polimerizáció az a folyamat, amelyben a funkcionális csoport jelenléte elengedhetetlen.
- Az addíciós polimerizáció nagyon gyors folyamat, míg a kondenzációs folyamat nagyon lassú folyamat.
- Ezen túlmenően a polimerizáció során a monomerek többszörös kötésekkel rendelkeznek, míg a kondenzációs polimerizáció során a monomerek nem tartalmaznak többszörös kötést.
Következtetés
A fenti megbeszélés arra a következtetésre jutott, hogy a polimerizáció és a kondenzációs polimerizáció olyan eljárások típusai, amelyek a polimerek képződéséhez kapcsolódnak. Az addíciós polimerizáció addíciós polimerek képződésével jár, míg a kondenzációs polimerizáció kondenzált polimerek képződésével jár.
