Tartalom
- Fő különbség
- Összehasonlító táblázat
- Mi a jóindulatú daganat?
- Mi a rosszindulatú daganat?
- Jóindulatú daganatok és rosszindulatú daganatok
Fő különbség
Ha a tumorsejtek nem rákosak, akkor a daganat jóindulatú, míg a daganat rosszindulatú, ha sejtjei rákosak.
Összehasonlító táblázat
| Jóindulatú daganat | Rosszindulatú daganat |
| Növekedési üteme | |
| Lassú növekedés | Gyors növekedés |
| Terjesztési képesség | |
| A jóindulatú daganatok nem terjednek más részekre | A rosszindulatú daganatok más részein támadnak meg |
| Ismétlődés | |
| Kevésbé valószínű, hogy megismétlődik | Valószínűbb, hogy megismétlődik |
| Alak | |
| Kerek és sima a környező szálas kapszulával | Szabálytalan alak, kapszula nélkül |
| Szisztémás hatások | |
| A jóindulatú tumor hormonokat választ ki | A rosszindulatú daganat hormonokat és egyéb váladékokat is szekretál. |
| kezelések | |
| Műtét, sugárzás | Kemoterápia, sugárzás, immunterápia |
| Példák | |
| Fibroid, lipoma, meningioma, myoma, osteochondroma | Sarcomas, carcinoma |
Mi a jóindulatú daganat?
Ha egy daganatban diagnosztizált betegnél az onkológus (rákos orvos) megállapítja, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú - kezelési tervet készít. A patológusok sejtek biopsziáját végzik el a tumortípus kimutatására. A sejteket mikroszkóp alatt elemezzük biopsziás eljárással egy tudományos laboratóriumban. A daganat a rendellenes hívások tömege vagy darabja. Ha ezek a sejtek normálisak, akkor a daganat jóindulatú lesz. A jóindulatú daganat kevésbé aggodalomra ad okot, mint a rosszindulatú daganatok, mivel csak akkor lép be a környező szövetekbe, ha csak a közeli idegeket, szöveteket vagy éröket szorítja meg a károsodás miatt. Ez továbbra is egy olyan helyre korlátozódik, ahol indul. Ezen kívül kevésbé valószínű, hogy megismétlődik. Ha ismétlődik, akkor csak az eredeti oldalon található. A jóindulatú daganatok sejtjei jól differenciálódnak és hasonlítanak a szövethez, ahonnan származtak. A jóindulatú daganatok általában lassú növekedési ütemben vannak, de néha gyorsan növekednek. A jóindulatú feohromocitómák szekréciókat, például hormonokat termelnek. A jóindulatú daganat eltávolításához nem szükséges kemoterápia. Műtéten eltávolítható, mivel világos határok vannak. De néha sugárzásra és gyógyszerekre van szükség annak felszámolására. Egyes jóindulatú daganatok, amelyek nem jelentenek semmiféle egészségkárosodást, nem kötelesek kezelni. Az ilyen típusú daganatok veszélyesek lehetnek, ha az agyban fordul elő, és a koponya normál struktúráit tömöríti. Időnként a jóindulatú daganatok megnyomják a létfontosságú szerveket és blokkolják a csatornákat. A bélpolipokat rákkeltőnek tekintik és rosszindulatúvá válnak, tehát műtéten kell eltávolítaniuk. Néhány jóindulatú daganat későbbi szakaszokban átalakul a rosszindulatú daganatban, ezért azokat el kell távolítani. A vastagbélben található adenomatozos polipok (más néven adenómák) nagyobb kockázatot jelentenek a rosszindulatú formákká történő átalakulásban. Ezeket a polipokat egy kolonoszkópia során távolítják el, amely az egyetlen kezelés. Azokat a jóindulatú daganatokat, amelyek rosszindulatú daganattá válhatnak, „rákos rákos” vagy „dysplasztikus” daganatoknak nevezzük. A leggyakrabban előforduló jóindulatú daganatok a meningiómák (agy és gerincvelő), fibrómák (szervek kötőszövet), adenómák (szervek hámszövete), papillómák (emlő, bőr, méhnyak és nyálkahártya), nevi (anyajegyek), lipómák (zsír) sejtek), myomas (izomszövet), neuromák (idegek), hemangiomas (erek és bőr) és osteochondromas (csontok).
Mi a rosszindulatú daganat?
A rosszindulatú daganat rákos sejtekből áll és behatol a környező szövetekbe. A rosszindulatú daganatok gyorsan növekednek és a közeli szöveteket támadják meg, de egyes daganatok lassú növekedési rátával rendelkeznek. Ezek a daganatok véráramot, keringési rendszert és nyirokrendszert használnak más területeken és szövetekben való növekedéshez. Más területeken történő növekedést metasztázisnak hívunk. A mellrák az emlőszövetekben kezdődik, és a hónalj nyirokcsomóiban terjed, amelyet még nem kezeltünk. Ha az emlőrák meghaladja a nyirokcsomókat, a rákos sejtek a test más részeire is eljuthatnak, például a csontokba vagy a májba. A rákos sejtekben gyakran vannak kóros sejtek, kromoszómák és DNS, amelyek maguk sötétebbé és nagyobbá válnak. Szintén gyakran eltérő formájúak, mint a normál sejtek. Így lehet őket felismerni. De néha a különbség finom. A rosszindulatú sejtek szekréciókat választanak ki, amelyek az egész testben hatást gyakorolnak, mint például fogyás és fáradtság. Ezt a jelenséget paraneoplasztikus szindrómának nevezik. A rosszindulatú daganatok kezelésére kemoterápiát, sugárterápiát és néha immunterápiát igényelnek. A rosszindulatú daganatok a test bármely területén megjelenhetnek, ideértve a mell, a belek, a reproduktív szervek, a tüdő, a bőr és a vér. A rosszindulatú daganatok különböző okai az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a rossz étrend, a nehézfémek expozíciója, a környezetszennyezés, a fizikai aktivitás hiánya és a háztartási méreganyagok. Közel 200 különféle típusú rák van, amelyek az emberi testre hatással vannak. A rosszindulatú daganatok leggyakoribb típusa a szarkóma (kötőszövetek, például izmok, inak, zsírok és porc) és carcinoma (szervek és mirigyszövetek).
Jóindulatú daganatok és rosszindulatú daganatok
- A jóindulatú nem rákos.
- A rosszindulatú daganatos rákot jelent.
- A rosszindulatú szó a franciából származik
- A rosszindulatú szó a latin szóból származik, ami azt jelenti, hogy „rosszul”
- A jóindulatú daganatokat védő zsák (kötőszövetek) határolják, amely korlátozza annak növekedését.
- A rosszindulatú daganatokat nem védő zsák veszi körül, amely az immunrendszer eredménye
- A jóindulatú daganatok kevésbé rezisztensek a kezelésre.
- A rosszindulatú daganatok jobban ellenállnak a kezelésnek.
- A jóindulatú daganat évente 13 000 halált okoz Amerikában.
- A rosszindulatú daganat évente 500 000 halált okoz Amerikában.
