Tartalom

• katasztrófa

  
  

  A matematikában a katasztrófaelmélet a bifurkációelmélet egyik ága a dinamikus rendszerek tanulmányozásában; ez a geometria általánosabb szingularitáselméletének különös különös esete. A bifurkációelmélet tanulmányozza és osztályozza azokat a jelenségeket, amelyeket a viselkedés hirtelen eltolódásai jellemeznek a körülmények kis változásai miatt, és elemzi, hogy az egyenletmegoldások kvalitatív jellege hogyan függ az egyenletben megjelenő paraméterektől. Ez hirtelen és drámai változásokhoz vezethet, például a földcsuszamlás kiszámíthatatlan ütemezéséhez és mértékéhez. A katasztrófaelmélet a 1960-as években a francia matematikus, René Thom munkájából származik, és Christopher Zeeman erőfeszítéseinek köszönhetően az 1970-es években nagyon népszerűvé vált. Azt a különleges esetet veszi figyelembe, amelyben a hosszú távú stabil egyensúly azonosítható a sima, pontosan meghatározott potenciálfunkció (Lyapunov-függvény) minimumaként.A nemlineáris rendszer egyes paramétereiben bekövetkező kis változások okozhatják az egyensúly megjelenését vagy eltűnését, vagy pedig a vonzódástól a visszatükröződést és fordítva, ami a rendszer viselkedésének nagy és hirtelen megváltozásához vezethet. Nagyobb paraméter-térben vizsgálva a katasztrófaelmélet rámutat arra, hogy az ilyen bifurkációs pontok általában jól meghatározott, kvalitatív geometriai struktúrák részeként fordulnak elő.

  
  

• Katasztrófa (főnév)

  Bármely nagy jelentőségű nagy és katasztrófaes esemény.

• Katasztrófa (főnév)

  A várakozásokat meghaladó katasztrófa

• Katasztrófa (főnév)

  A cselekmény felbontását kezdeményező drámai esemény; a dénouement.

• Katasztrófa (főnév)

  A bifurkáció típusa, ahol a rendszer két stabil állapot között vált.

• Katasztrófia (főnév)

  a katasztrófa helyesírása

• Katasztrófa (főnév)

  Olyan esemény, amely a dolgok rendjének vagy rendszerének aláásását eredményezi; záró esemény, rendszerint katasztrofális vagy katasztrófa jellegű esemény; ennélfogva hirtelen baleset; nagy szerencsétlenség.

  
  

• Katasztrófa (főnév)

  Az utolsó esemény romantikus vagy drámai darabban; lefutás, halál tragédiában, vagy házasság komédiaban.

• Katasztrófa (főnév)

  Erőszakos és széles körben elterjedt változás a Föld felületében, mint például annak egy részének emelkedése vagy süllyedése, amelyet belső okok követnek el.

• Katasztrófa (főnév)

  egy nagy veszteséget és szerencsétlenséget eredményező esemény;

  "az egész várost a megjavíthatatlan baleset sújtotta"

  "a földrengés katasztrófa volt"

• Katasztrófa (főnév)

  szélsőséges (rendszerint megjavíthatatlan) romlás és szerencsétlenség;

  "az alapok hiánya katasztrófát okozott az iskolarendszerünk számára"

  "politikája katasztrófa volt"

• Katasztrófa (főnév)

  hirtelen erőszakos változás a föld felszínén