Tartalom

• Fő különbség
• Összehasonlító táblázat
• Mi az elektronmikroszkóp?
• Mi az a fénymikroszkóp?
• Elektronmikroszkóp vs fénymikroszkóp

Fő különbség

Az elektronmikroszkóp mikroszkopikus eljárásában elektronnyalábot használ, miközben a fénymikroszkóp fényt használ.

Összehasonlító táblázat

Mi az elektronmikroszkóp?

Max Knoll és Ernst Ruska 1931-ben használta és feltalálta az elektronmikroszkópot. Az elektronmikroszkóp nagyon összetett mikroszkóp, amely magas szintű műszaki ismereteket igényel a működéshez. Az elektronmikroszkóp az elektronnyalábot használja, amely megközelítőleg megegyezik az 1 nm hullámhosszúsággal. A képképződést úgy lehet szabályozni, hogy az elektromágnesekre összpontosítanak, az elektronok negatív töltése miatt. A minták előkészítése általában szigorúbb eljárásokkal jár, maró hatású vegyi anyagok felhasználásával, így a készítéshez több készségre van szükség. Két leggyakoribb elektronmikroszkóp létezik: pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) és transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM). A transzmissziós elektronmikroszkóppal az elektronnyaláb áthalad a minta rendkívül vékony szakaszán, és megkaptuk a minta kétdimenziós keresztmetszetét, míg pásztázó elektronmikroszkóp esetén a minta felületének felépítése megjelent, amely 3 -D benyomás. Az elektronmikroszkóp szürkeárnyalatos képeket képez. A hamis színes elektronmikroszkópos felvételek azonban gyakoriak és gyönyörűek. Ez a mikroszkóp nem tudja megtekinteni az élő mintákat, mivel az elektronmikroszkóp vákuumot használ egy csőben, így az elektronokat nem szívják fel a levegőmolekulák.

Mi az a fénymikroszkóp?

Hans Janson holland szemüveggyártó és fia, Zacharias 16 végén találta ki az első fénymikroszkópot^th század. A fénymikroszkópot optikai mikroszkópnak is nevezik. A fénymikroszkóp csaknem 400–700 nm fényt használ. Egyszerű technikákat alkalmaznak a fénymikroszkóp működtetésére, és csak az egyszerű mintamintákat készítik. A minta előkészítése általában néhány perctől néhány óráig tart a fénymikroszkópos vizsgálathoz, de a fénymikroszkóp felszíni képe gyenge. A képképződést úgy lehet szabályozni, hogy a fény áthalad az üveglencséken. Ez a mikroszkóp képessé teszi a képet, amely magában foglalja a fényforrás által biztosított hullámhossz-tartományt és a színeket gyakran a foltok, nem pedig a természetben jelen lévő színek miatt. Két általános típusú fénymikroszkóp létezik, az összetett mikroszkóp és a sztereomikroszkóp. A sztereó mikroszkópot boncolási mikroszkópnak is nevezik. A sztereó mikroszkópot gyakran használják nagyobb, átlátszatlan minták és tárgyak megjelenítéséhez. Általában nem annyira nagyítanak, mint egy összetett mikroszkóp (kb. 40X-70X), de valóban sztereoszkópos képet adnak. Ennek oka az, hogy az egyes szemre képződött kép kissé eltér. A sztereomikroszkóp nem igényel bonyolult mintavételt. Az összetett mikroszkóp kb. 1000x-re nagyít. A mintadarabnak elég fényesnek és vékonynak kell lennie ahhoz, hogy a mikroszkóp fény áthaladjon. A mintát üveglapra rögzítik. Az összetett mikroszkóp nem képes 3D nézetet létrehozni, még akkor sem, ha két szemdarab van. Ennek oka az, hogy a szem mindegyike ugyanazt a képet kapja a tárgyról. A fénysugár két részre oszlik.

Elektronmikroszkóp vs fénymikroszkóp

• Mind az elektron-, mind a fénymikroszkópok nagyobb és részletesebb képeket képeznek azokról a kis tárgyakról, amelyeket az ember nem képezhet
• Mindkét mikroszkópot biológiai, orvostudományi és anyagkutatási és tanulmányi célokra használják
• Az elektronmikroszkóp nagyon bonyolult és nagy.
• A fénymikroszkóp nagyon kompakt és praktikus.
• Az elektronmikroszkóp csak rögzített mintákat vizsgálhat
• A fénymikroszkóp mind élő, mind fix mintákat megvizsgálhat.
• A mintáknak hidrátnak kell lenniük az elektronban
• A minták nem lehetnek hidratált fényben
• Az elektronmikroszkóp objektívlencséje rendkívül vékony, csaknem 0,1 μm.
• A fénymikroszkóp objektívlencséje vastag, majdnem 5 μm.
• A vákuum elengedhetetlen az elektronmikroszkóp működéséhez.
• A vákuum nem elengedhetetlen a fénymikroszkóphoz
• Az elektronmikroszkóp elektromágneseket alkalmaz.
• A fénymikroszkóp üveglencséket használ.
• Az elektronmikroszkópban a kép csak fluoreszkáló képernyőn látható.
• Fénymikroszkóppal a kép közvetlenül látható.
• Az elektronmikroszkóp nagyítási képessége közel 300 000.
• A fénymikroszkóp nagyítási képessége közel 4000.
• Az elektronmikroszkóp felbontóképessége 0,5-5,0 ° A
• A fénymikroszkóp felbontóképessége 0,25 μm vagy 250 nm.
• Az elektronmikroszkópos vizsgálathoz legalább 50 000 voltos áram szükséges.
• A fénymikroszkópia nem igényel nagyfeszültségű áramot.