Tartalom
Fő különbség
Az elemek és a vegyületek egyaránt megtalálhatók a különféle államokban. Az elemek az a kémiai anyag vagy anyag, amely hasonló típusú atomokból áll össze. Azt is mondhatjuk, hogy egy anyag hasonló típusú atomjai egyesülnek, és alkotóelemet képeznek. A vegyület viszont különbözik az elemhez képest. A vegyület két különféle elem keveréke vagy kombinációja. Két vagy több fajta elem egyesülve képezi vegyületeket.
Összehasonlító táblázat
| Elem | összetett | |
| Meghatározás | Az elem bármely anyagállapot kémiai anyaga, amely hasonló típusú atomok kombinációjából áll. | A vegyületek bármely anyagállapot kémiai anyagai, amelyek két különféle típusú elem kombinációjából állnak. |
| típusai | Állapotuk és reaktivitása az ismert elemek 117 típusát osztályozza. Ezek közül 94 természetesen előforduló, és a radioaktivitás mesterségesen fejleszti a fennmaradó 22-et. | A vegyületek végtelen típusúak. A vegyületeket előállíthatjuk bármilyen két reaktív elem kombinációjával, így számuk nem kerül meghatározásra. |
| Jellemzők | Atomi számuk az elemeket osztályozza. Az atomszám számos atom protonjaikban. Az elemek reaktívak, nem-reaktívak és természetüktől függően nagyon is reagálhatnak. | A vegyületek különböző elemekből állnak. A kémiai elemek együtt reagálnak, és így vegyületet képeznek. Az egyes elemek rögzített aránya van egy adott vegyület előállításakor. A vegyületek lebonthatók, amelyek energiát bocsátanak ki. |
| Lebontási képesség | Az elemeket nem lehet tovább bontani, mivel hasonló típusú atomokból állnak. | A vegyületeket ionokra lehet lebontani és alkotóelemeiket kémiai reakciók segítségével állítják elő. |
| Példa | Az elemek általános példái a vas, réz, kén, foszfor, hidrogén, oxigén stb. | A vegyületek általános példái a víz, nátrium-klorid (NaCl), sósav (HCl) stb. |
| Reprezentáció | Az elemeket a periódusos rendszerben atomszámmal ábrázolják. | Kémiai képletük képviseli a vegyületeket. |
Mi az elem?
Az elemek bármely anyagállapot kémiai anyagai. Az elemeket hasonló típusú atomok alkotják. Azt is mondhatjuk, hogy a hasonló atomok egyesülnek, hogy elemet képezzenek. Az elem lehet atomoktól és természetétől függően nem reaktív, reaktív vagy nagyon is reaktív. Az atomok az anyag legkisebb osztható része. Ezek az építőelemei mindennek és az anyagnak, amelyek a földön léteznek. Eddig 117 elem található és helyezkedik el a periódusos rendszerbe. Ebből a 117 elemből 94 elem, például oxigén, hidrogén stb. Természetesen előforduló elem, míg a radioaktivitás mesterségesen előállítja a többi 22 elemet. A periódusos rendszer elemeit reaktivitásuk szerint osztályozzuk és helyezzük el. Néhányuk nemfémek, mások fémek, másokat metalloidoknak neveznek. A metalloidok nem megfelelő fémek, de ha hevítik őket, vagy ha hőmérsékletük emelkedik, akkor fémekké válnak, és úgy viselkednek, mint a fémek. Minden elemnek meg van a mérő állapota és egyedi tulajdonságai, amelyek meghatározzák állapotát, atomszámát és más elemekkel való reakcióképességét. Az oxigén és a hidrogén természetben gáznemű, míg a réz, a vas és az arany szilárd természetű. Ezenkívül az elemek megkülönböztethetők atomszámmal, szimbólumukkal, atomtömegükkel, forráspontjával, olvadáspontjával, sűrűségével és akár ionizációs energiájukkal is. Az elemek atomszámát az atomjukban levő egyes protonok határozzák meg. Atomi szám az atomban jelenlévő protonok száma. A Z nagybetű az atomszámot jelöli. Az elem atomtömege az elemek atomjában lévő protonok és neutronok összege. Mivel az atomszám minden elemtől különbözik, és az atomtömeg is különbözik. Egy másik dolog, amelyet itt meg kell említeni, az izotópokról és az allotrópokról szól. Az izotópok olyan atomok, amelyekben azonos számú proton van, de eltérő számú elektron van benne. Így a hasonló elemet különböző atomokba sorolja az atomjukban levő elektronok száma szerint. Mint a szénnek három izotópja van, ami azt jelenti, hogy három különféle szén létezik. Az allotrópok ugyanakkor ugyanazon elem atomjai, amelyek azonos fajtájú atomokkal kombinálódnak, és hosszú láncokat és különféle formákat alkotnak, amelyek tulajdonságaik és tulajdonságaik megváltozását eredményezik.
Mi az a vegyület?
A vegyületek azok a kémiai anyagok, amelyek különféle típusú elemekből állnak, amelyek egymással reagálnak. Különböző típusú elemek reagálnak és egyesülnek egymással, és így egy teljesen új dolgot alkotnak, amelyet vegyületnek neveznek. A vegyületek a keverék, vagy mondhatjuk elemek kombinációját. A különböző elemek rögzített arányban kombinálódnak, hogy különféle vegyületeket állítsanak elő. Az összeget vagy arányt elemként rögzítik. Az elemek természetük és reakcióképességük alapján egyesülnek egymással. Az elemek közül a fémeket tekintik a legreagálóbb elemeknek, és könnyen reagálhatnak új vegyületek képzésére. Ez a kombináció és a reakcióképesség az elem vegyértékétől függ. A valencia az elem atomjának legtávolabbi héjában lévő elektronok száma. Számos elem reaktívvá tehető, ha a kémiai reakcióban növelik a hőmérsékletet. A képződött vegyületek szintén lebonthatók és bomlanak natív elemeikre. Időnként ionokba öntöttek, amelyek különféle elemeket képeznek. A vegyületek bomlásával előállított elemek lehetnek eredeti formájukban, és új formákat is tartalmazhatnak.
Elem vs vegyület
- Az elem a kémiai anyag, amely hasonló típusú atomokból áll. Bármely anyagállapotban és formában lehet.
- A vegyületek olyan kémiai anyagok, amelyek két vagy több különféle elem kombinációjának eredményeként képződnek.
- Az elemek reagálnak egymással, és új vegyületet képeznek.
- Az anyag hasonló atomjai elemet képeznek.
- Az elemek előfordulnak természetesen, vagy a radioaktív anyagok mesterségesen előállítják
- A vegyületek csak az elemek egymással történő reakciója révén képződnek.
- A periódusban eddig 117 elemet fedeztek fel és ismertek
- A vegyületek végtelenek, és számát nem határozzuk meg pontosan.
- Az elemeket nem lehet tovább bontani.
- A vegyületeket kémiai reakciókkal tovább bonthatják elemekre és ionokra.
- Az elemeket atomszáma és szimbóluma jelöli a periódusban
- Kémiai képletük a vegyületeket képviseli.
