Tartalom

• Fő különbség
• Párolgás vs kondenzáció
• Összehasonlító táblázat
• Mi az elpárologtatás?
• Példa
• Mi a kondenzáció?
• Példa
• Főbb különbségek
• Következtetés

Fő különbség

A párolgás vagy a kondenzáció közötti fő különbség az, hogy a párolgás a folyékony állapot gázos állapotba történő átalakításának folyamata, míg a kondenzáció a gáznemű állapot folyékony állapotba változtatásának folyamata.

Párolgás vs kondenzáció

A párologtatás az a folyamat, amelynek során az anyag folyékony fázistól gázfázisúvá változik, míg a kondenzáció az a folyamat, amelynek során az anyag gázfázisból folyékony fázisba változik. A párolgás közvetlenül a forráspont alatti hőmérsékleten megy végbe, de kondenzáció állandó hőmérsékleten történik. Az elpárologtatás akkor következik be, amikor egy anyag energiaszintje növekszik, és annak molekuláinak gyorsabb mozgásához és a felületi feszültségből a környezetbe történő eljutásához vezet, másrészt, kondenzáció akkor fordul elő, amikor az anyagmolekulákká telített levegő térfogatának csökkenése következtében kondenzáció alakul ki, mivel a molekulák elveszítik energiát, és kezdje el kombinálni, amíg oldat cseppekké nem válnak. A párolgás akkor fordul elő, ha alacsony a nyomás, és a hőmérséklet is magas, éppen ellenkezőleg, a kondenzáció akkor fordul elő, ha a nyomás magas, de csökkenti a hőmérsékletet. Párologtatáskor egy folyadék megfelelően felmelegszik, és a molekulák közötti vonzóerők nem akadályozzák meg őket külön-külön mozogni, majd a folyadék gázzá párolog, kondenzációban, gázhűtés kellőképpen, és a molekulák közötti vonzóerők megakadályozzák őket külön-külön mozogni, akkor a gáz folyékony vagy szilárd anyaggá kondenzálódik. A párolgás folyamatosan, minden felületen és minden helyen előfordulhat, míg a kondenzáció csak a szénrészecskéknél, a higroszkopikus magmag-pollen szemcséknél és a sóknál megy végbe.

Összehasonlító táblázat

Mi az elpárologtatás?

A párologtatás az a folyamat, amelynek során az anyag folyékony fázistól gáznemű fázissá változik. A párolgás akkor történik, amikor alacsony a nyomás és a magas hőmérséklet. Párologtatáskor egy folyadék kellően hevül, és a molekulák közötti vonzóerők nem akadályozzák meg őket külön-külön mozogni; ezután a folyadék gázképződésre párolog. Párologtatás történhet bármilyen hőmérsékleten, közvetlenül a forráspont alatt. A párolgás akkor fordul elő, amikor egy anyag energiaszintje növekszik, és a molekulái gyorsabban mozognak, és a felületi feszültségből kikerülnek a környezetbe. Párolgás közben elnyelik a környező energiát. A folyékony molekulák kinetikus energiája magas, és néhányuknak elegendő energiája van ahhoz, hogy legyőzze azokat a vonzó erőket, amelyek tartják őket megkötve, és ennek az energiának a felhasználásával a molekulák gerjesztésre kerülnek, és bizonyos szinten elérik a maximális telítettségi szintet, és gáz alakúvá alakulnak. . A párolgás fontos szerepet játszik abban a vízkörben, amelyben a molekulákat a szél szállítja, majd felhők formájában kondenzálódnak, és esőket okoznak. A párolgás állandóan alacsony tengerszint feletti magasságban, minden felületen és minden helyen megtörténik.

Példa

A hideg üveg külső felületén lévő verejték elpárolog, amikor az üveg melegszik.

Mi a kondenzáció?

A kondenzáció az az eljárás, amelynek során egy anyag a gáznemű fázistól folyékony fázisig vagy apró vízcseppekké változik. A kondenzáció akkor fordul elő, amikor az anyagmolekulákká telített levegő térfogatának csökkentett hőmérséklete kondenzálódást idéz elő, mivel a molekulák elveszítik energiájukat, és összekezdenek, amíg oldatcseppekké nem válnak. A kondenzáció akkor fordul elő, ha a nyomás magas, de a hőmérséklet csökkent. Az exoterm reakciók a kondenzációban és a környezetbe engedő energiában fordulnak elő, ami megnöveli a hőmérsékletet. Ezenkívül a kondenzáció a fázisváltozás a hőmérséklettől függetlenül. A kondenzáció elsősorban nagyobb tengerszint feletti magasságban és szén-részecskékben, higroszkópos mag-pollen szemcsékben és sókban stb.A kondenzáció szerepet játszik abban a vízkörben is, amelyben a molekulákat a szél hordozza; majd végül felhők formájában kondenzálódnak, esőket okozva.

Példa

A vízgőz kondenzálódik és izzadást képez az üveg vagy a doboz külső oldalán.

Főbb különbségek

1. A párolgás a folyékony állapot gázos állapotba változtatásának folyamata, míg a kondenzáció a gázállapot folyékony állapotba változtatásának folyamata.
2. A párolgás közvetlenül a forráspont alatti hőmérsékleten megy végbe, de kondenzáció állandó hőmérsékleten történik.
3. Az elpárologtatás akkor következik be, amikor egy anyag energiaszintje növekszik, és annak molekuláinak gyorsabb mozgásához és a felületi feszültségből a környezetbe történő eljutásához vezet, másrészt, kondenzáció akkor fordul elő, amikor az anyagmolekulákká telített levegő térfogatának csökkenése következtében kondenzáció alakul ki, mivel a molekulák elveszítik energiát, és kezdje el kombinálni, amíg oldat cseppekké nem válnak.
4. A párolgás akkor fordul elő, ha alacsony a nyomás, és a hőmérséklet is magas, éppen ellenkezőleg, a kondenzáció akkor fordul elő, ha a nyomás magas, de csökkenti a hőmérsékletet.
5. A párolgás elnyeli az energiát a környezőből, míg a kondenzáció energiát enged a környezetéhez.
6. A párolgás folyamatosan, minden felületen és minden helyen előfordulhat, míg a kondenzáció csak a szénrészecskéknél, a higroszkopikus magmag-pollen szemcséknél és a sóknál megy végbe.

Következtetés

A fenti megbeszélés arra a következtetésre jutott, hogy a párolgás a folyékony állapot gáz halmazállapotúvá változásának folyamata, míg a kondenzáció a gáz halmazállapot folyékony állapotgá történő átalakításának folyamata.