Tartalom
Fő különbség
Az online hálózati munkamenet során áramló adatok ellenőrzése különböző szinteken szükségessé válik, mivel az adatok többsége érzékeny és jelentős különféle szinteken. Az összes folyamat befejezésének és a valódi probléma felfedezésének különböző módjai léteznek. Az áramlásszabályozást úgy definiálják, mint egy hálózaton belüli két számítógép, eszköz vagy csomópont közötti adatáramlás megfelelő kezelését az ingerlési hatékonyság kezelése céljából. Másrészről, a Hibaellenőrzést az adatfolyam menedzsmentjeként definiálják annak érdekében, hogy felismerjék és megoldják azokat a problémákat, amelyek akkor merülnek fel, amikor az információ mozog az eszközökön belül.
Összehasonlító táblázat
| bázis | Áramlás-szabályozás | Hibaelhárítás |
| Meghatározás | A hálózaton belüli két számítógép, eszköz vagy csomópont közötti adatáramlás megfelelő kezelése az ingerlés hatékonyságának kezelése érdekében. | Az adatáramlás kezelése az információk eszközön belüli mozgásakor felmerülő problémák észlelésére és megoldására. |
| Eljárások | Visszajelzésen alapuló áramlásfigyelés és sebesség alapú áramlásvezérlés | Paritás ellenőrzése, ciklikus redundancia kód, bináris konvolúciós kódok és sűrűség alapú ellenőrzések. |
| Dolgozó | Gondoskodjon arról, hogy az adatok a felhasználónak megfelelő sorrendben és mennyiségben érjenek el | A probléma megtalálása és megoldása a folyamat futtatása érdekében. |
Mi az áramlásvezérlés?
Az áramlásszabályozást úgy definiálják, mint egy hálózaton belüli két számítógép, eszköz vagy csomópont közötti adatáramlás megfelelő kezelését az ingerlési hatékonyság kezelése érdekében. Amikor a szükségesnél több adat folyik a rendszeren belül, nehéz lesz nyomon követni az összes tevékenységet, és ezért az idő nagy részét az olvasás céljából újra kell továbbítani. Ez nem csak az idő pazarlását, hanem a rendszerben különböző hibákat, például adatvesztést is okoz. A legtöbb esetben a gyors és lassú vevő lesz a megfelelő kommunikációban, így semmi sem pazarolható el. Az ilyen típusú vezérlés kritikus jelentőségűvé válik, mivel a számítógépes számítógépek számára gyorsabb az adatátvitel, mint a cél-PC képes elérni és kezelni. Ez a művelet akkor fordulhat elő, ha a beolvasó számítógépeknek túl nagy tevékenységi kötegük van ellentétben a beépített PC-vel, vagy ha az átvevő számítógép kevesebb előkészítő energiával rendelkezik, mint a beépített számítógép. Az információkezelés legegyszerűbb módja leáll, és várja meg az áramlásvezérlést, ahol a vevő megmondja, hogy kész-e több adatot venni az egyes képkockákról, és az elemek több keretre bonthatók. A másik módszer lesz a csúszó ablak, ahol a hely csak akkor nyílik meg új információkra, ha a régi hozzászokik. A Go Back N az újabb módszer arra, hogy ugyanazt a feladatot végrehajtsa, ahol az adatokat visszakapcsolják az adóhoz, amíg nincs értelme.
Mi az a hibaelhárítás?
A hibaelhárítást úgy definiálják, mint az adatfolyam menedzselését az információk mozgásakor felmerülő problémák észlelésére és megoldására. Az ilyen típusú vezérlés elsődleges célja az lesz, hogy az az információ, amely a vevőkkel azonos, a vevőhöz érkezik. Nincs változás, és az átvitel során sem veszteség merül fel, ezért bonyolult folyamatnak tekintik. Egy ilyen rendszernek két fázisa létezik. Hibadetektálás, amely az összekapcsolás vagy a különböző gyengeségek által okozott hibák azonosításává válik az adóról a címzettre történő továbbítás során. És a hibajavítás, amely a rendetlenségek felfedezésévé és az első hibátlan információ visszanyerésévé válik. A hibák észlelésének és kiigazításának végrehajtásának általános gondolata az, hogy adjunk hozzá némi hozzáférést az a-hoz, amelyet a kedvezményezettek felhasználhatnak a továbbított konzisztencia ellenőrzésére és az információ visszaszerzésére, amelyet úgy határoztak, hogy aláássák. A hibakeresés és a módosítási tervek lehetnek rendezettek vagy nem pontosak: Egy szándékos tervben az adó az első információt adja össze, és rögzített számú ellenőrző bittel összeköti az adatok bitjeiből származó determinisztikus számításokat. Kétféle hibaelhárítás létezik: az első, a továbbítási hibaelhárítás, azaz továbbítja az információkat, mielőtt továbbítja, és hasznos adatokká válik. A visszacsatolásos hibaelhárítás segít az információk újbóli ellenőrzésében, miután elérte a hírcsatornát. Ezek a technikák csak akkor válnak hasznossá, ha tudjuk, hogy milyen típusú hiba létezik.
Főbb különbségek
- Az áramlásszabályozást úgy definiálják, mint egy hálózaton belüli két számítógép, eszköz vagy csomópont közötti adatáramlás megfelelő kezelését az ingerlési hatékonyság kezelése érdekében. Másrészről, a Hibaellenőrzést úgy definiálják, mint az adatfolyam menedzselését az információk mozgásakor felmerülő problémák észlelésére és megoldására.
- Az áramlásszabályozáshoz felhasznált elsődleges folyamatok egy része visszacsatoláson alapuló áramlásfigyelés és sebesség alapú áramlásszabályozás lesz, amelyek segítenek a teljes áramlási struktúrában. Másrészről, a hibaelhárításhoz használt fő folyamatok között szerepel a paritás ellenőrzése, a ciklikus redundancia kód, a bináris konvolúciós kódok és a sűrűség alapú ellenőrzések.
- Az áramlásszabályozás elsődleges célja annak biztosítása, hogy az adatok megfelelő sorrendben eljussanak a felhasználóhoz, és a normál sebességű mennyiségeket. Másrészt a hibaellenőrzés elsődleges célja magában foglalja egy probléma megtalálását, majd annak megoldását a folyamat futtatása érdekében.
- Amikor az áramlásvezérlés sikeresen működik, az adatok megfelelő mennyiségben mozognak a rendszeren belül, zavarok és eltömődések nélkül. Másrészt, ha a hibaellenőrző sikeresen fut, az információ nem tartalmaz problémát, és ugyanúgy eléri a felhasználót, mint az eredetileg elküldött.
