Tartalom
- Fő különbség
- Összehasonlító táblázat
- Mi az a hosszanti hullám?
- Mi a keresztirányú hullám?
- Hosszanti hullám vs. keresztirányú hullám
Fő különbség
A fizika területén a hullámot olyan oszcillációként definiáljuk, amelyet egy energiaátvitel kísér, amely egy közegen (tömeg vagy tér) áthalad a frekvenciával. A hullámokat két fő kategóriába sorolják: hosszanti hullám és keresztirányú hullám. A hosszanti hullám az a hullámtípus, amely terjedésének irányában mozog; mozgása gyakran olyan, mint a rezgés. Az ilyen típusú hullámokban a közeg mozgása balról jobbra vagy jobbról balra egy közös vonalon, és a hullám balra vagy jobbra. A hosszanti hullám legjobb példája a hanghullám. A keresztirányú hullám az a hullámtípus, amely derékszögben mozog a terjedési irányához; mozgása olyan, mint rezgések vagy áramlás. Az ilyen típusú hullámokban a közeg mozgása felfelé és lefelé vagy lefelé és felfelé egy közös vonalon halad, és a hullám mozgása balra vagy jobbra. A keresztirányú hullám gyakori példája a vízben lévő hullám.
Összehasonlító táblázat
Hosszanti hullám | Keresztirányú hullám |
Hosszirányú, hosszirányban futó eszköz. A hosszanti hullám az a hullámtípus, amely terjedésének irányában mozog. | A keresztirány azt jelenti, hogy keresztirányban vagy valamelyikre kiterjed. A keresztirányú hullám az a hullámtípus, amely derékszögben mozog a terjedési irányához. |
Mozgalom | |
Hosszanti hullámban a hullám balra vagy jobbra mozog, a közeg pedig balra és jobbra mozog. | Keresztirányú hullám esetén a hullám balra vagy jobbra mozog, a közeg felfelé és lefelé. |
Termelés | |
A hosszanti hullámokat gyakran rezgések (pl. Hang) okozják. | A keresztirányban különböző jelenségek vannak. |
Példa | |
A hosszanti hullámra példa a hanghullám. | A keresztirányú hullámra példa a vízhullám. |
Mi az a hosszanti hullám?
Hosszirányú, hosszirányban futó eszköz. A hosszanti hullám az a hullámtípus, amely terjedésének irányában mozog; mozgása gyakran olyan, mint a rezgés. Az ilyen típusú hullámokban a közeg mozgása balról jobbra vagy jobbról balra egy közös vonalon, és a hullám balra vagy jobbra.
A longitudinális hullámokra példa a hanghullámok stb. A longitudinális hullámot tovább osztják két kategóriába: 1. hossz- és 2. hosszanti hullám. Az 1. hosszanti hullám az a hullám, amelyben egy részecske vagy tárgy vízszintes irányban mozog, és egy egyszerű harmonikus mozgás balra vagy jobbra.
Példa erre: amikor a rugót megfeszítik, a részecske a nyújtás irányában mozog, a rugó egésze nem mozog, rezegni fog, amikor a hullámimpulzus áthalad rajta. A 2 hosszanti hullámban a mozgást zavarként mondják, amely a terjedési pontjával párhuzamosan mozog. Ebben sok apró részecske mozog, mint egyszerű harmonikus mozgás, balra vagy jobbra. Ha például rugót veszünk, akkor a 2. hosszanti hullám zavart okoz a rugóban.
Mi a keresztirányú hullám?
A keresztirány azt jelenti, hogy keresztirányban vagy valamelyikre kiterjed. A keresztirányú hullám az a hullámtípus, amely derékszögben mozog a terjedési irányához; mozgása olyan, mint rezgések vagy áramlás. Az ilyen típusú hullámokban a közeg mozgása felfelé és lefelé vagy lefelé és felfelé egy közös vonalon halad, és a hullám mozgása balra vagy jobbra. A keresztirányú hullámok általános példája a vízhullám stb.
A keresztirányú hullámot szintén kettőre osztják: 1. keresztirányú és 2. keresztirányú hullám. Az 1. keresztirányú hullám az a hullám, amelyben egy részecske vagy tárgy függőleges irányban mozog, és felfelé vagy lefelé egyszerű harmonikus mozgást mutat. Például, amikor egy kötélen remeg, képzelje el annak egyik részecskéjét, amely a hullámformában mozog. A 2. keresztirányú hullám, ebben az objektum összes részecskéje a közegben mozog, és hullámot generál. A hullám iránya a terjedési ponttól balra vagy jobbra van, a közeg mozgása felfelé és lefelé.
Hosszanti hullám vs. keresztirányú hullám
- Hosszirányú, hosszirányban futó eszköz. A hosszanti hullám az a hullámtípus, amely terjedésének irányában mozog, míg a keresztirányú eszköz keresztirányban vagy valamelyikre kiterjed. A keresztirányú hullám az a hullámtípus, amely derékszögben mozog a terjedési irányához.
- Hosszanti hullámban a hullám balra vagy jobbra mozog, a közeg pedig balra és jobbra mozog, míg egy keresztirányú hullámban a hullám balra vagy jobbra mozog, a közeg felfelé és lefelé.
- A hosszanti hullámokat gyakran rezgések okozják (mint a hangban), míg a keresztirányban különböző jelenségek vannak.
- A hosszanti hullámra példa a hanghullám, míg a keresztirányú hullámra a vízhullám.