Tartalom

• Paradox

  
  

  A paradoxon egy olyan állítás, amely a valódi helyzetekből nyilvánvalóan érvényes érvelés ellenére nyilvánvalóan önelmondó vagy logikailag elfogadhatatlan következtetést eredményez. A paradoxon ellentmondásos, mégis összekapcsolt elemeket foglal magában, amelyek egyidejűleg léteznek és idővel fennmaradnak. Néhány logikai paradoxonról ismert, hogy érvénytelen érvek, de mégis értékesek a kritikus gondolkodás előmozdításában. Néhány paradoxon hibákat tárt fel a szigorúnak vélt definíciókban, és a matematika és a logika axiómáit újból meg kell vizsgálni. Az egyik példa a Russell-paradoxon, amely megkérdőjelezi, hogy az „önmagát nem tartalmazó összes lista” magában foglalja-e magát, és rámutatott, hogy a halmazok elméletének megállapítására tett kísérletek tévesek a tulajdonságokkal vagy predikumokkal rendelkező halmazok azonosításakor. Mások, például a Currys-paradoxon, még nem oldódtak meg. A logikán kívüli példák között szerepel a Theseus hajója a filozófiából (annak megkérdőjelezése, hogy egy hajó, amelyet idővel javítottak, mindegyik fa részének egyenként történő kicserélésével, ugyanaz a hajó maradna). A paradoxonok képeket vagy más médiákat is megjelenhetnek. Például az M.C. Escher perspektivikus paradoxonokat mutatott be számos rajzában, a falakat más szempontból padlónak tekintve, valamint a lépcsőket, amelyek végtelennek tűnnek felmászni. A közhasználatban a "paradoxon" szó gyakran olyan állításokra utal, amelyek mindkettő lehetnek. igaz és hamis, azaz irónikus vagy váratlan, például "a paradoxon, hogy az álló fárasztóbb, mint a járás".

  
  

• Paradoxál (melléknév)

  paradox

• Paradox (melléknév)

  Tulajdonságokkal.

• Paradoxál (melléknév)

  Paradox.

• Paradox (melléknév)

  A paradoxon jellegéből.

• Paradox (melléknév)

  Paradoxonokra, vagy a beérkezett véleményekkel ellentétes iránymutatásokra vagy fogalmakra hajlamos.

• Paradox (melléknév)

  látszólag ellentmondásos, de ennek ellenére valószínűleg igaz;

  "paradox, hogy az állás fárasztóbb, mint a séta"