Tartalom

A csapadék és a csapadék közötti fő különbség az, hogy A csapadék egy csepp formájában folyékony víz, amely a légköri vízgőzből kondenzálódik, majd kicsapódik és A csapadék a légköri vízgőznek a gravitáció alá eső kondenzációjának terméke.

• Csapadék

  Az eső folyékony víz csepp formájában, amely a légköri vízgőztől kondenzálódik, és ezután elég nehéz lesz ahhoz, hogy gravitáció alá esjen. Az eső a vízciklus egyik fő alkotóeleme, és felelős az édesvíz nagy részének a Földön történő lerakódásáért.Megfelelő feltételeket biztosít számos típusú ökoszisztéma számára, valamint vizet kínál vízerőművekhez és növényi öntözéshez. Az esőtermelés fő oka a nedvesség, amely az időjárási frontoknak nevezett háromdimenziós hőmérsékleti és nedvességkontrasti zónák mentén mozog. Ha elegendő nedvesség és felfelé irányuló mozgás van jelen, a csapadék a konvektív felhőkből (azokból, amelyek erősen felfelé függőlegesen mozognak) esik, mint például a cumulonimbus (mennydörgés felhők), amelyek szűk esőszalagokra képesek felépülni. Hegyvidéki területeken heves csapadék állhat elő, ahol a terep szélének szélső oldalán maximálisan növekszik az emelkedés, amely a nedves levegőt kondenzálódni és esőként esik ki a hegyek oldalán. A hegyek lefelé néző oldalán sivatagi éghajlati viszonyok alakulhatnak ki a leeső áramlás okozta száraz levegő miatt, amely a légtömeg melegítését és szárítását okozza. A monszun vályú mozgása, vagy az intertropikus konvergencia zóna, az esős évszakokat hozza a szavanna éghajlatához. A városi hősziget-hatás növeli az esőzéseket, mind mennyiségben, mind intenzitásban a városok szélén. A globális felmelegedés a csapadék mintázatának változását is okozza globálisan, ideértve a nedves időjárást Észak-Amerika keleti részén és a szárazabb körülményeket a trópusokon. Az Antarktisz a legszárazabb kontinens. A globálisan átlagolt szárazföldi csapadékmennyiség 715 mm (28,1 hüvelyk), de az egész Földön sokkal magasabb, 990 mm-nél. Az éghajlati osztályozási rendszerek, mint például a Köppen osztályozási rendszer, az éves átlagos csapadékmennyiséget használják a különféle éghajlati rendszerek megkülönböztetésére. A csapadékmennyiséget esőmérőkkel mérik. A csapadékmennyiséget időjárási radar segítségével lehet becsülni. Az eső más bolygókon is ismert vagy feltételezett, ahol metánból, neonból, kénsavból vagy akár vízből is állhat, még vasból is.

  
  

• Csapadék

  A meteorológiában a csapadék a légköri vízgőznek a gravitáció alá eső kondenzációjának bármely terméke. A csapadék fő formái a szitálás, az eső, a hóesés, a hó, a szövet és a jégeső. A csapadék akkor fordul elő, amikor a légkör egy része vízgőzzel telíti, így a víz kondenzálódik és "kicsapódik". A köd és a köd tehát nem csapadék, hanem szuszpenzió, mivel a vízgőz nem kondenzálódik kellőképpen a csapadékhoz. Két, esetleg együtt működő folyamat a levegő telítettségéhez vezethet: a levegő lehűtése vagy a vízgőz hozzáadása a levegőhöz. A csapadék akkor képződik, amikor a kisebb cseppek más esőcseppekkel vagy jégkristályokkal való összeütközés útján felhőn belül összekapcsolódnak. A szétszórt területeken zajló, rövid, intenzív esőzést zuhanyzónak nevezzük. Az a nedvesség, amely a felületen egy fagyasztó levegőréteg fölé emelkedik vagy más módon kényszerül emelkedni, felhőkké válhat és eső lehet. Ez a folyamat általában akkor aktív, ha fagyos eső van. Helyhez kötött front gyakran jelen van a fagyos eső közelében, és fókuszként szolgál a levegő erőfeszítéséhez és emelkedéséhez. Ha szükséges és elegendő légköri nedvességtartalom van, a felszálló levegőben lévő nedvesség felhőkké válik kondenzálódni, nevezetesen rétegréteg és cumulonimbus. Végül a felhőcseppek elég nagyokká válnak, hogy esőcseppeket képezzenek, és a Föld felé süllyedjenek, ahol a szabadon álló tárgyakkal érintkezve megfagynak. Ahol viszonylag meleg víztestek vannak, például a tavakból a víz elpárolgása miatt, a tóhatásos havazás aggodalomra ad okot a meleg tavaknak a hideg ciklonikus áramlás során az extratrópusi ciklonok hátoldalán. A tó-hatású havazás helyben erős lehet. Thundersnow lehetséges egy ciklon vesszőfejben és a tó hatású csapadék sávokban. Hegyvidéki területeken heves csapadék lehetséges, ahol a felfelé haladó áramlást a terep szélének szélső oldalán maximalizálják. A hegyek hátrányos oldalán sivatagi éghajlat állhat fenn a kompressziós fűtés által okozott száraz levegő miatt. A legtöbb csapadék a trópusokon fordul elő, és a konvekció okozza. A monszun vályú mozgása, vagy az intertropikus konvergencia zóna, az esős évszakokat hozza a szavanna éghajlatához. A csapadék a vízciklus egyik fő alkotóeleme, és felelős az édesvíz lerakódásáért a bolygón. Körülbelül 505 000 köbkilométer (121 000 küm) víz esik csapadékként évente; Ebből 398 000 köbkilométer (95 000 köbméter) az óceánok felett és 107 000 köbkilométer (26000 köbméter) a föld felett. Tekintettel a Föld felületére, ez azt jelenti, hogy a globálisan átlagos csapadékmennyiség 990 milliméter (39 hüvelyk), de a föld felett csak 715 milliméter (28,1 hüvelyk). Az éghajlati osztályozási rendszerek, mint például a Köppen éghajlati osztályozási rendszer, az éves átlagos csapadékmennyiséget használják a különféle éghajlati rendszerek megkülönböztetésére. Csapadék fordulhat elő más égitesteken, pl. amikor hideg lesz, a Mars csapadékai valószínűleg inkább fagyok, mint eső vagy hó.

  
  

• Eső (főnév)

  az egyetlen eső mennyisége

• Csapadék (főnév)

  A víz részecskék bármilyen formája, akár az összes, akár folyékony vagy szilárd, amely a légkörből esik (például eső, jégeső, hó vagy hóesés). Ez a hidrometeor fő osztálya, de abban különbözik a felhőktől, ködtől, harmatától, koromtól, fagytól stb., Mivel esni kell. A felhőtől és a virgától abban különbözik, hogy a talajhoz kell érnie.

• Csapadék (főnév)

  Egy gyors sietett esés.

• Csapadék (főnév)

  Reakció, amelynek eredményeként nehezebb szilárd anyag alakul ki egy könnyebb folyadékban. az így képződött csapadék a tartály alján található.

• Csapadék (főnév)

  Okos vagy kiütéses gyorsaság; hirtelen sietség.

• Eső (főnév)

  eső

  "az esőzésekből származó további készletek felszívódása"

  "vadon érzéki távoli esőzések"

• Eső (főnév)

  egy adott területen belül eső mennyiség egy adott időben

  "alacsony esőzés"

• Csapadék (főnév)

  egy anyag oldatból történő kicsapódásának művelete vagy folyamata.

• Csapadék (főnév)

  eső, hó, hóesés vagy jégeső, amely a földre esik vagy kondenzálódik

  "ezek a konvektív folyamatok felhőt és csapadékot eredményeznek"

  "a monszun utáni nehéz csapadékok"

• Csapadék (főnév)

  a hirtelen és kiütéses cselekedet ténye vagy minősége

  "Cora már megbánta csapadékát"

• Eső (főnév)

  Eső vagy eső; az esőbe eső víz vagy vízmennyiség; as, egy régió átlagos éves csapadékmennyisége.

• Csapadék (főnév)

  A csapadék cselekedete, vagy a csapadék állapota, vagy a fej végig dobása.

• Csapadék (főnév)

  Esés, áramlás vagy lefelé rohanó erőszak és gyorsaság.

• Csapadék (főnév)

  Nagy sietség; kiütés, heves sietség; hevesség.

• Csapadék (főnév)

  Az oldatból kicsapódás cselekedete vagy folyamata.

• Csapadék (főnév)

  Jégeső, köd, eső, havas hó vagy hó; továbbá a lerakódott víz mennyisége.

• Eső (főnév)

  az atmoszférában kondenzálódó gőzből cseppgő víz

• Csapadék (főnév)

  a földre eső vízmennyiség egy adott helyen egy meghatározott időtartamon belül;

  "a vihar több hüvelyk csapadékot hozott"

• Csapadék (főnév)

  a kémiai csapadék képződésének folyamata

• Csapadék (főnév)

  bármilyen formájú víz esése a földre (eső vagy hó, jégeső vagy hóesés vagy köd)

• Csapadék (főnév)

  a fej magasságának lefelé esése vagy leesése

• Csapadék (főnév)

  váratlan gyorsulás vagy gyorsulás;

  "ő felelős saját halálának csapadékáért"

• Csapadék (főnév)

  túlságosan izgalmas sebesség (és lehetséges gondatlanság);

  "hamarosan megbánta sietését"