Tartalom
-
Szégyen
A szégyen egy fájdalmas, társadalmi érzelem, amelyet úgy lehet tekinteni, mint amely "... a saját cselekedetek és az önszabályok összehasonlítása alapján eredményezi". de ami ugyancsak abból adódhat, hogy összehasonlítjuk a létezés önállapotát az ideális társadalmi hátrányokkal. Így a szégyen az önkéntes fellépésből vagy egyszerűen önértékelésből származhat; nem szükséges a szégyentelte lény cselekedete: elegendő a létezés. Az összehasonlítást és a szabványokat egyaránt lehetővé teszi a szocializáció. Noha a szégyen általában érzelemnek tekinthető, különféleképpen befolyásoló tényezőnek, megismerésnek, állapotnak vagy állapotnak is tekinthető. A szégyen szó gyökereit arra gondolják, hogy egy régebbi szóból származnak, amely azt jelenti, hogy "fedezni"; mint önmagát, szó szerint vagy ábrásan, a szégyen természetes kifejezése. A tizenkilencedik századi tudós, Charles Darwin az Emóciók kifejezése az emberben és az állatokban című könyvében a szégyenhatást úgy definiálta, mint amely elpirulást, elmezavarot, lefelé nézett szemeket, laza testtartást és leengedett fejet tartalmaz, és megjegyezte, hogy a szégyen befolyásolja az emberi populációkban világszerte. Megállapította azt is, hogy melegség vagy melegség érzi magát (ami az arc és a bőr vazodilatációjával jár), amely intenzív szégyenben fordul elő. A szégyen sírást is eredményezhet. A "szégyenérzet" a bűntudat, de a "szégyen mint állam" vagy állapot tudatossága vagy tudatossága meghatározza a mag / toxikus szégyenet (Lewis, 1971; Tangney, 1998). A szégyen minden formájában a legfontosabb érzelmek a megvetés (Miller, 1984; Tomkins, 1967). Két birodalom, amelyben a szégyen kifejeződik: az öntudat olyan rossz és az öntudat, mint a nem megfelelő. Az emberek negatív megküzdési válaszokat alkalmaznak a mélyen gyökerező, társult "szégyenteltség" érzésének ellensúlyozására. A szégyen megismerése a szégyen megtapasztalásának következménye lehet, amely befolyásolja vagy általában véve minden zavar, becstelenség, szégyen, elégtelenség, megaláztatás vagy bántalmazás bármely helyzetében.A "szégyen" állapotát belsőleg kinevezik attól, hogy Olyan környezet, amelyben az önérzetet megbélyegzik, mint például a gondozók általi megaláztatás, a szülők által nyíltan elutasították a testvérek igényeinek stb. érdekében, és ugyanezt külsőleg mások jelölik ki, függetlenül a saját tapasztalataiktól vagy tudatosságuktól. A „szégyen” általában azt jelenti, hogy a szégyen állapotát aktívan hozzá kell rendelni vagy közölni kell egy másikkal. Erre a célra gyakran használnak mások "felfedésére" vagy "felfedésére" irányuló viselkedést, csakúgy, mint a "szégyen!" vagy "szégyen neked!" Végül, a „szégyen” azt jelenti, hogy fenn kell tartani a mások megsértésétől való visszatartás érzetét (mint a szerénység, az alázat és az tisztesség), miközben „nincs szégyen”, az ilyen visszafogás nélkül kell viselkedni (mint ahogyan a túlzott büszkeség vagy a düh).
Szégyen (főnév)
Kényelmetlen vagy érdektelenség, vagy helytelen vagy tisztességtelen magatartás.
"Amikor rájöttem, hogy bántottam a barátomat, mélységes szégyent éreztem."
"A tinédzser nem tudta elviselni a szülei bemutatásának szégyenét."
Szégyen (főnév)
Valami sajnálom.
"Kár volt, hogy nem láttam a műsort, miután ilyen vezettem."
Szégyen (főnév)
Felmerült vagy szenvedett szemrehányás; becstelenség; gyalázat; gúny.
Szégyen (főnév)
A szégyen oka vagy oka; az, ami szemrehányást és ártatlanságot hoz.
Szégyen (főnév)
Ami szégyenteljes és magántulajdonban van, különösen a magántulajdonban lévő részek.
Szégyen (közbeiktatás)
A beszéd témájára vonatkozó figyelmeztetés kiáltása, gyakran szűkítve, különösen a politikai viták során.
Szégyen (közbeiktatás)
Együttérzés kifejezése.
"Szégyen, te szegény dolog, hidegnek kell lenned!"
Szégyen (ige)
Szégyennek kell lennie.
Szégyen (ige)
Szégyen érzése.
"Nagyon szégyelltem a tanárok nyilvános elutasítását."
Szégyen (ige)
Borítással szemrehányással vagy szemtelenséggel; becsteleníteni; szégyentelni.
Szégyen (ige)
Gúnyolni; lerázni.
Szégyen (ige)
Szégyenet érezni; szégyenkezni.
Szégyen (ige)
Szégyenkezni; szégyenkezni.
Szégyen (főnév)
Fájdalmas érzés, amelyet bűntudat vagy rosszindulat tudatossága gerjeszt, vagy valami olyan cselekedete, amely megsérti a jó hírnevet, vagy annak expozíciója, amelyet a természet vagy a szerénység arra késztet, hogy elrejtsünk.
Szégyen (főnév)
Felmerült vagy szenvedett szemrehányás; becstelenség; gyalázat; gúny; megvetés.
Szégyen (főnév)
A szégyen oka vagy oka; az, ami szemrehányást hoz és ront az embert mások becslésekor; szégyen.
Szégyen (főnév)
Azok a részek, amelyeket a szerénységnek meg kell fednie; a magán alkatrészek.
Szégyen
Szégyenkezni; izgatja (egy személyben) a bűntudat vagy a rosszindulatú tudatosságot, vagy a jó hírnevet hátrányosan végző magatartást; szégyenkezni
Szégyen
Borítással szemrehányással vagy szemtelenséggel; becsteleníteni; szégyentelni.
Szégyen
Gúnyolni; lerázni.
Szégyen (ige)
Szégyenkezni; szégyenet érezni.
Kár
Szégyen.
Szégyen (főnév)
fájdalmas érzelem, mely a nem megfelelőség vagy bűntudat tudatosságából származik
Szégyen (főnév)
becstelenség állapota;
"egy hiba szégyenteljes volt az egész családjának"
"álmatlanságában szenvedett a börtönbe küldés"
Szégyen (főnév)
szerencsétlen fejlemény;
"kár, hogy nem tudta megcsinálni"
Szégyen (ige)
szégyen vagy becstelenség
"súlyos bűncselekmény elkövetésével csalódott"
Szégyen (ige)
szégyen érzésével kényszeríteni;
"Meggyalította őt, hogy módosítson"
Szégyen (ige)
szégyenkezni kell
Szégyen (ige)
túllépni vagy legyőzni széles határon
