Tartalom
- Fő különbség
- Rétegezett mintavétel vs. klaszter mintavétel
- Összehasonlító táblázat
- Mi az a rétegzett mintavétel?
- Mi a klasztermintavétel?
- Főbb különbségek
- Következtetés
Fő különbség
A rétegelt mintavétel és a csoportos mintavételi technikák közötti fő különbség az, hogy a rétegezett mintavételi alcsoportokban, amelyeket rétegekként ismertek, a kutató állít elő manuálisan, és a mintát véletlenszerűen veszik választásonként. A klasztermintánál viszont a klaszter néven ismert, természetesen kialakult csoportok vesznek részt a minták felvételében.
Rétegezett mintavétel vs. klaszter mintavétel
A rétegzett mintavétel az a fajta mintavételi módszer, amely akkor részesül előnyben, ha a populáció egyedei sokféleségűek, és manuálisan fel vannak osztva alcsoportokba, nevezetesen rétegekké a pontos és pontos eredmények elérése érdekében. Míg a klaszter-mintavételi technika ideális akkor, ha a természetben előforduló csoportok néven ismert klaszterek nem rendelkeznek sokféleséggel, és véletlenszerűen mintavételezhetők a hatékony és költséghatékony eredmények érdekében.
Összehasonlító táblázat
| Rétegelt mintavétel | Csoportos mintavétel |
| A rétegzett mintavétel egyfajta mintavételi módszer, amelyben a populációt két alcsoportra vagy rétegre osztják. A mintákat ezután véletlenszerűen extrahálják minden létrehozott csoportból. | A klaszter-mintavétel az a fajta mintavételi módszer, amelyben a populációt nem osztják manuálisan semmilyen csoportba, míg a mintákat véletlenszerűen választják ki a természetesen kialakult csoportokból, amelyeket klasztereknek neveznek. |
| Eltérés | |
| Kutató vagy kutatók csoportja készítette | A klaszterek természetesen alcsoportokat képeznek. |
| Milyen minta | |
| A rétegzett mintavételi módszernél a mintát véletlenszerűen veszik fel az összes kézzel létrehozott alcsoportból vagy rétegből. | A klaszter-mintavételi módszernél a mintát véletlenszerűen veszik fel a természetesen kialakult populációs klaszterekből. |
| Fő cél | |
| A rétegzett mintavétel alapvető célja a teljes minta pontosítása, oly módon, hogy a pontos eredmények biztosítása érdekében csak az érintett mintapopulációt vonják ki. | A klasztermintavétel fő célja mind a mintavételi módszer, mind az elvégzett vizsgálat hatékonyságának növelése. Egy másik ok az, hogy a mintavételi módszert költséghatékonyá tegye. |
| heterogenitás | |
| A heterogenitás alapján a mintákat a kézzel létrehozott rétegek között veszik. | A heterogenitás alapján a mintákat a természetesen kialakult csoportban vagy klaszterben veszik. |
| A homogenitás | |
| A homogenitás szempontjából a mintákat a mesterségesen létrehozott alcsoportokból veszik. | A homogenitás szempontjából a klasztermintákban vett mintákat különböző természetes klaszterekből veszik. |
| Népességválaszték | |
| A populációs elemeket egyénileg, stratifikált mintavételi módszerrel választják ki. | A klaszter mintavételi módszerben, a rétegzett mintavételtől eltérően, a populáció elemeit együttesen választják ki. |
| felhasználások | |
| A népesség diverzifikációja | Nincs diverzifikáció a népességben |
| altípusok | |
| Arányos rétegzett mintavétel, aránytalan rétegzett mintavétel | Egylépcsős klasztermintavétel, Kétlépcsős klasztermintavétel, Többlépcsős klasztermintavétel |
Mi az a rétegzett mintavétel?
A rétegzett mintavétel egyfajta mintavételi módszer, amelyben a populációt két alcsoportra vagy rétegre osztják. A mintákat ezután véletlenszerűen extrahálják minden létrehozott csoportból. A rétegzett mintavétel akkor a legjobb, ha a populáció egyének egésze különbözik egymástól; Ennek oka az, hogy manuálisan alcsoportokra oszlanak. A populációs elemeket egyénileg, stratifikált mintavételi módszerrel választják ki. Heterogenitás szempontjából a mintákat a kézzel létrehozott rétegek között veszik. A homogenitás szempontjából a mintákat a mesterségesen létrehozott alcsoportokból veszik. A rétegezett mintavételi módszerben a csoportok eltéréseit általában a kutató vagy kutatói csoport manuálisan végzi el a várt technikák alapján. A rétegezett mintavételi módszerben a csoportok eltéréseit általában a kutató vagy kutatói csoport manuálisan végzi el a várt technikák alapján. A rétegzett mintavétel feloszlik arányos rétegezett mintavételre és aránytalan rétegzett mintavételre.
Mi a klasztermintavétel?
A klaszter-mintavétel az a fajta mintavételi módszer, amelyben a populációt nem osztják manuálisan semmilyen csoportba, míg a mintákat véletlenszerűen választják ki a természetesen kialakult csoportokból, amelyeket klasztereknek neveznek. A klaszter mintavétel a leghatékonyabb mintavételi módszer, és akkor a legmegfelelőbb, ha a klaszterekben lévő populáció egyedeinek nincs különbsége. A klaszter mintavételi módszerben, a rétegzett mintavételtől eltérően, a populáció elemeit együttesen választják ki. Heterogenitás szempontjából a mintákat a természetesen kialakult csoporton vagy klaszteren belül veszik, míg homogenitás szempontjából a klasztermintában vett mintákat véletlenszerűen veszik a különféle klaszterekből. A klasztermintavétel fel van osztva egyfokozatú fürtmintavételre, kétfokozatú fürtmintavételre és többlépcsős fürtmintavételre.
Főbb különbségek
- A rétegzett mintavételi módszer drágább, míg a csoportos mintavétel hatékony és költséghatékony módszer, amikor a lakosság természetes kevésbé sokszínű csoportját célozzák meg.
- A Strata néven ismert kézi alcsoportokat a rétegzett mintavétel specifikus követelményei szerint alakítják ki, míg a természetben előforduló, klasztereknek nevezett alcsoportok az előnyben részesített véletlenszerű mintavétel nagyszabású kivonása során részesülnek előnyben.
- Rétegezett mintavételi módszernél a populációs elemeket külön-külön választják ki, a klaszter mintavételi módszernél a populáció elemeit együttesen választják ki.
Következtetés
A rétegzett mintavételi módszer az egyének sokféleségével rendelkező populációra alkalmas, és ha az érintett célok egyének. Mivel a klaszterezési mintavételi módszer akkor alkalmazható, ha a cél a legkisebb változatosságú természetes együttes. A klaszter mintavétel a leghatékonyabb és költséghatékonyabb mintavételi módszer.
