Tartalom

• művelés

  
  

  A talajművelés a talaj mezőgazdasági előkészítése különféle típusú mechanikus keveréssel, például ásással, keveréssel és felborítással. A kéziszerszámokkal végzett, ember által hajtott talajművelési módszerekre példa a lapátozás, a szedés, a szerszámkészítés, a kapás és a gereblyezés. Az állati eredetű vagy gépesített munka például a szántás (forgácslapokkal való felborítás vagy vésőszárral történő vésés), rothadás, hengerlés kultivátorral vagy más hengerrel, boronázás és kultivátorszárral (fogakkal) történő termesztés. A kisüzemi kertészet és gazdálkodás, háztartási élelmiszer-előállítás vagy kisvállalkozás-előállítás esetén inkább a kisebb léptékű módszereket használja, míg a közepes és nagy méretű gazdálkodás általában a nagyobb léptékű módszereket használja. A mélyebb és alaposabb talajművelést elsődlegesként osztályozzák, míg a sekélyebb és néha szelektívebb talajművelést másodlagos. Az elsődleges talajművelés, mint például a szántás, durva felületmegmunkálást eredményez, míg a másodlagos talajművelés egyenletesebb felületkezelést eredményez, mint amilyen sok jó növény számára jó magágyhoz szükséges. A boronázás és a talajművelés gyakran kombinálja az elsődleges és a másodlagos talajművelést egy műveletbe. A "talajművelés" azt is jelentheti, hogy a föld megművelt. A "művelés" szónak számos érzése van, amelyek lényegében átfedésben vannak a "talajművelés" kifejezéssel. Általánosságban véve mindkettő a mezőgazdaságra utalhat. A mezőgazdaságon belül mindkettő bármilyen talajkeverésre utalhat. Ezenkívül a "művelés" vagy "művelés" a sorokhoz tartozó mezők sekély, szelektív másodlagos talajtalajzásának még szűkebb értelmére utalhat, amely a gyomokat elpusztítja, miközben megtartja a növényeket.

  
  

• Földművelés

  A talajmennyiség a talaj fizikai állapota, különös tekintettel a növények ültetésére vagy termesztésére való alkalmasságához. Az éghajlatot meghatározó tényezők között szerepel az összesített talajrészecskék képződése és stabilitása, a nedvességtartalom, a levegőződés mértéke, a víz beszivárgásának és a vízelvezetésnek a sebessége. A dőlésszög gyorsan változhat, olyan környezeti tényezőktől függően, mint a nedvesség változása, a talajművelés és a talaj módosulása. A talajművelés (a talaj mechanikus manipulálása) célja a talajjavítás javítása, ezáltal növelve a növénytermesztést; hosszú távon azonban a hagyományos talajművelésnek, különösen a szántásnak gyakran ellentétes hatása van, ami a talaj lebontását és tömörítését okozza. A jó talajú talajnak nagy pórus terei vannak a levegőbe való beszivárgáshoz és a víz mozgásához. A gyökerek csak akkor nőnek, ha a talajmennyiség lehetővé teszi a talaj megfelelő oxigénszintjét. Az ilyen talaj szintén ésszerű víz- és tápanyag-ellátással rendelkezik. A talajművelés, a szerves anyagok módosítása, a műtrágyázás és az öntözés mindegyike javíthatja a talajszintet, de ha túlzott mértékben használják, akkor ennek ellenkező hatása lehet. A vetésforgó és a takarmánynövények pozitívan befolyásolhatják a talajszintet. A kombinált megközelítés a legnagyobb javulást hozhatja.

  
  

• Talajművelés (főnév)

  szántóföldi művelés szántás, vetés és növénytermesztés útján

• Talajművelés (főnév)

  olyan megművelt föld

• Tilth (főnév)

  Mezőgazdasági munkaerő; tenyésztik.

• Tilth (főnév)

  A betakarítás vagy a növényre való felkészülés állapota; kultúra.

  "A föld jó fokú és készen áll a növények ültetésére."

• Tilth (főnév)

  Gazdag megművelt talaj.