Tartalom
Fő különbség
A gyarmatosítás és az imperializmus a két politikai vagy társadalmi lépés, amelyek a politikai és gazdasági hatalom megszerzésére utalnak a gyengébb országok uralkodása révén. Az erősebb országok ilyen lépéseket hajtanak végre, hogy nagyobb hatalmat és erőt biztosítsanak maguknak. Az imperializmust az ötletnek vagy a politikának tekintik, míg a kolonializmust az ötlet végrehajtásának tekintik. Az imperializmus célja a hatalom kibővítése a szomszédos államok, régiók vagy gyengébb államok szuverenitásának bemutatásával. Ez a hatalomszerzés katonai erő vagy diplomácia révén valósítható meg. A kolonializmus inkább a cselekvés, mivel ez a megszállt terület feletti ellenőrzés gyakorlata. Ez megtehető úgy, hogy kolóniákat hoznak létre a megszállt területen, majd később gazdaságilag kihasználhatják azokat a természeti erőforrások és piacok ellenőrzésével.
Összehasonlító táblázat
| Imperializmus | gyarmati rendszer | |
| Meghatározás | Az ország hatalmának és befolyásának diplomácia vagy katonai erő révén történő kiterjesztésének politikája. | Annak politikája vagy gyakorlata, hogy teljes vagy részleges politikai irányítást szerezzen egy másik ország felett, elfoglalja azt telepesekkel és gazdaságilag kihasználja. |
| Eredet | Az „imperium” latin szó, amely azt jelenti: „parancs” vagy „legfelsõbb hatalom”. | Latin „colus” szó, amely jelentése „gazdák”. |
| Példa | Az Egyesült Államok Afganisztánban. | Nagy-Britannia a kereskedelem érdekében belép az indiai szubkontinensen. |
Mi az imperializmus?
Az imperializmus a kibővítés és a birodalom, vagy az ország erősségének politikája a szomszédos ország, régió vagy a gyengébb országok szuverenitásának bemutatásával. Ez a hatalomszerzés mind katonai erők felhasználásával, mind a gyarmatosítás révén érhető el. Az országnak vagy régiónak, amely kibővíteni kíván, vagy más területeken dominanciát szerez, stabil gazdasága és jól strukturált politikai rendszere van. A betolakodó országnak vagy az ország felett uralkodó országnak nem kell semmilyen kolóniát vagy jelentős települést létrehoznia az adott terület nyereségének megszerzése érdekében. Az országok hatalmát irányító országok többsége kizárólag a hatalom gyakorlásának és az erőinek a világnak adásának célja, és nem a gazdasági haszon érdekében. Még nem tervezik sem azt, hogy a jövőben letelepedjenek a meghódított földterületen. Ennek a politikának a fő vonásai a hatalom megszerzése és a világ más országaira való befolyásolás. Mivel az elvégzett ellenőrzés közvetlen akvizíciók vagy közvetett ellenőrzések révén valósulhat meg, az ellenőrizheti mind a telepesek politikai, mind gazdasági életét. A modern időkben az imperializmus gondolata közvetlenül a terület vagy az ország külpolitikájának és szuverenitásának tagadására utal. Az imperializmus legjobb példája a modern időkben az Amerika erős lábszáma Afganisztánban a hatalom gyakorlására és a terrorizmus felszámolására. Egyszerre irányították Afganisztán gazdaságát is, ám továbbra is inkább érdekli politikai hatalmuk és katonai erejük bemutatása. Az „imperializmus” szó latin eredetű; az „imperium” szóból származott, ami azt jelenti: „parancs” vagy „legfelsõbb hatalom”.
Mi az a gyarmatosság?
A kolonializmus az akcióidő, amelyet az imperializmus alávetnek. Az a gyakorlat, hogy a meghódított ország vagy régió teljes vagy részleges ellenőrzést nyerjen. Az akvizíció mögött meghúzódó célok egyaránt hasznot húzhatnak a fogság gazdasága és a politikai hatalom számára is. Az irányítást ebben a formában a külföldiek, akik telepednek le a telepesekkel és telepet alkotnak. A hódító beiktatja a telepeket kultúrájukkal, gyakorlataikkal és szakmájukkal, amelyek hosszabb ideig maradnak az adott területen, még akkor is, ha a gyarmatosítás véget ér. A gyarmatosítás közvetlenül érinti az ország társadalmi szerkezetét és gazdaságát. A hódító országának emberei még hatalmas számban laknak a meghódított országban, hogy több gazdasági és társadalmi haszonhoz jussanak. Az Európát a gyarmatosítás koncepciójának bevezetõjének tekintik, mivel a világ különbözõ részein gyarmatot képeznek azáltal, hogy csak kereskedelem céljából lépnek be az övékbe. Az ilyen gyarmatosítás egyik legszembetűnőbb példája az indiai szubkontinens brit irányítása, először csak a kereskedelem céljából történő belépéssel. A „gyarmatosítás” kifejezés a „vastagbél” latin szóból származik, amely azt jelenti: „gazdák”.
Főbb különbségek
- Az imperializmus az ország hatalom kiterjesztése az ország külpolitikájának tagadásával és katonai erő vagy diplomácia általi ellenőrzésével. Másrészt az országnak a politikai és gazdasági haszonszerzés irányítását, amellyel telepeket telepítenek be, kolonializmusnak nevezik.
- A hódítók a gyarmatosított térségben telepednek le a gyarmatosításban, míg az imperializmusban ez nem fordul elő gyakran.
- Az imperializmus inkább a politikai hatalomra és a katonai erőnövekedésre koncentrál, míg az imperializmus a társadalmi helyzet és a gazdasági haszon körül forog.
